2013. december 14., szombat

Mehetek

Másnap reggel a doktornő bejött hozzám megvizsgálni. Kicsit kérdezősködtem.
- Dr. Nő, mikor mehetek vissza az Onkológiára?
- Szépen javulsz, ha így folytatod minél előbb.
Nagyon megörültem, ennek a mondatnak, de nem bírtam magammal, már nagyon jól éreztem magam így megkérdeztem megint.
- Dr. Nő, az mit jelent, hogy minél előbb.
- Akár holnap is, ha minden rendben megy, de csak délután.
- Köszönöm.
Látta rajtam, hogy nagyon örülök, így ő is elmosolyodott. Anyát rögtön felhívtam, aminek ő is nagyon örült. Szerintem még sírt is, mert elcsuklott a hangja örömében.
Anya bejött hozzám Robival(nevelő apummal) együtt délután ahogy meg volt beszélve. Egyszerre csak egy ember lehetett bent velem. Mivel közeledett a karácsony kaptam Robitól egy nagyon szép fülhallgatót aminek nagyon örültem. Jól jött mikor filmet néztem, a notebookon vagy a telefonomon zenélt hallgattam.


Anya elmondta hogy mikor az Intenzív Osztályra  kerültem, Turán (ahol lakom), Szentmise volt értem. Kikerekedett szemekkel néztem. Nagyon nagy összefogás volt, és a mai napig is az van. Örülök, hogy ennyi ember segít nekem, imádkozik és együtt érez velem.




















János atya is küldött nekem valamit. Én könyvjelzőnek használom azóta is, mikor olvasok.

Köszönöm.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése