Kitűzték...

Nagyon sokat gondolkodtam azon mi lesz majd ha, megkapom a kemot? Mikor mehetek már haza? Mikor kihullik a haj milyen lesz?  Milyen lesz az arcom? Hogyan fogok kinézni? Hogy fogok tükörbe nézni? Hogyan néznek rám majd a barátaim, a családom? A legjobban a barátom véleményére voltam kíváncsi? Mit szól majd ha így lát ? Sosem akartam hogy így lásson engem, nem csak ő senki sem. Persze ez egy lánynál teljesen máshogy játszódik le egy fiúnál (hacsak nem hosszú hajú az a fiú). Nem érdekelt semmi más csak az hogy hogyan fogok kinézni. Pedig nem ez volt a legfontosabb. Az orvosom az altatás után egy-két nappal bejött hozzám. Elmondott mindent a kezelésekről. Elmondta milyen kezelést fogok kaoni (a nevére már nem emlékszem). Azt mondta már kitűzték mikor kapom meg az első kemoterápiát. Furcsa érzés volt de még nem tudtam feldolgozni akkor hogy ez velem történik. Lehetetlennek tűnt, hogy én ilyen beteg legyek. Nem éreztem pedig semmi rosszullétet egyszerűen csak többet aludtam mint eddig és párszor be is lázasodtam. Az orvos még mindig nem engedett haza. Anyu pedig még mindig bent volt velem nem ment haza csak maximum egy napra hogy kimossa a ruhákat, az itthoni dolgokat elvégezze és másnap már vissza is jött. Még ő nem volt ott addig megismertem több embert. Voltak bent tanárok is és pszichológus is vele sokat beszélgettem. Persze akkor is jöttek mikor anya ott volt. Az orvosok és a nővérek, a gyerekek és még a takarítók is mind olyan aranyosak voltam. Nagyon családias bent a hangulat. A legjobb kórház ahol eddig voltam. (Persze nem mennék vissza de látogatóba szívesen). Nem nagyon tudtam másra gondolni csak, hogy hogyan fogom magam érezni. Féltem. Egész nap nagyon nem lehetett mit csinálni, de délután már beszélhettem az otthoniakkal (skypen), így gyorsan eljött az este. Akkor egyik beteg kisfiúval osztoztam a laptopon amit a kórház kölcsönadott nekünk. Minden napnak ezt a részét vártam a legjobban, mindig mamám délután 5-kor hívott, barátommal pedig 4 óra fele beszélhettem,persze ha nem hívott fel telefonon. A kemoterápiáig így mentek a napjaim...