Esteledik, már pakolunk össze. Megfürödtem, mert ma már lesz szobatársam is azt ígérték, ők meg mire odaérünk valószínűleg aludni fognak már. Nemsokára indulunk. Elindultunk este vissza a kórházba, valószínűleg holnap is vesznek vért, mint ahogy minden kemoterápia előtt. Remélem minden rendben lesz. Úgy mentem vissza, mint aki ki van cserélve. Hihetetlenül feltöltődtem otthon, és boldog voltam. Nagyon jó volt otthon lenni, alig várom hogy megint mehessek haza, pedig még vissza sem értem. Ismerős a környék, már közel járhatunk. Megállt az autó, igen már itt is vagyunk. Újra láttam a kórházat, kiszálltam az autót, két táskával sétáltam be, a többit Anya és Robi a nevelőapukám hozta.
- Jó estét. - néztem be a kezelőbe.
- Szia Regi! Milyen volt otthon? - kérdezték a nővérek.
- Nagyon jó. - mondtam.
- Mehetek a szobámba?- kérdeztem.
- Igen, van már szobatársad is. A neve Johanna. - mondták.
- Tudom, mondták, hogy mikor visszajövök lesz már mellettem valaki. - mosolyogtam.
Bementem, az ágyam üres, de mellettem valóban feküdt egy kislány. Egy hihetetlenül aranyos kislány, rövidre vágott kis tarajos séróval és nagyon nagy mosollyal. Mellette az anyukája, göndör, rövid vörös hajjal, aki nagyon ismerős volt nekem. Pár pillanat gondolkodás után, már tudtam is honnan ilyen ismerős. Őt láttam/hallottam, az ajtón előtt pityeregni és telefonálni valakivel. Nem voltam benne biztos, mert akkor hosszú haja volt, de az arca ugyan az, így nem lehetett más.
- Sziasztok! - köszöntek.
- Sziasztok! - köszöntöm Anyával egyszerre.
Bemutatkoztunk és letettük a cuccunkat, Anya elkezdett kicsomagolni én pedig átöltöztem és befeküdtem az ágyba. Jött az éjszakás doktornő megvizsgált, megkérdezte hogy vagyok és hogy hogy éreztem magam otthon. Mikor Anya kipakolt, onnantól kezdve nagyon sokat beszélgettünk a szobatársam Anyukájával és persze Johival is. Olyan volt mintha már ezer éve ismernénk egymást. Nagyon jó, hogy ilyen szobatársat kaptam mint ők, nagyon rendes emberek. Kiderült, hogy Johinak nagyon szép hosszú, göndör fürtjei voltak, de mivel kemoterápiát kap, ez miatt le is vágatták neki rögtön. Az anyukája Szilvi mutatott is róla képet. Tényleg nagyon szép volt, de ez a haj is nagyon jól állt neki. Mivel Johinak is levágatta, ezért Szilvi az anyukája is rövidebb hajat csináltatott magának, hogy Johanna is jobban érezze magát. Szerintem ez nem szép dolog és aranyos dolog. Szilvi egy nagyon jó Anya mint ahogy az én Anyukám is. Nagyon jól kijöttek egymással. Talán most majd gyorsabban telnek a napok, hogy szobatársam van. Nem lesz olyan unalmas minden. Korán feküdtem le, hallgatva amint Szilvi mesét olvasott Johannának, Johi pedig nagyokat kacagott rajta.
Johanna és Anyukája Szilvi:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése